2010 négy sorban

Nem fogok összegezni, meg semmi ilyen. Megtanultam, hogy soha nem szabad a múltba nézni, ahogy tegnap értesültem róla gyereknek kell lennem. Voltam teve, oroszlán, de a gyerek lét a csúcs. (Osho) Köszöntem mindent és boldogságos új évet kívánok mindenkinek. Üdvözlet

December 29.

Ady Endre
Elbocsátó, szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsuztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott díszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Önmegvalósítás

A Maslow féle szükséglethierarchia tetején az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósítás, amikor az embernek minden más szükséglete már ki van elégítve és saját magával tud foglalkozni, azt teszi amivel kvázi nyomot tud hagyni maga után. Nálam ez lehet hogy nem az utolsó a "piramisban". Természetesen én is szeretek ön megvalósítani, festeni, rajzolni, fényképezni, stb, stb. Viszont van egy olyan dolog ami mellett nem tudok elmenni, ez pedig nálam a következő lépcső. Azon túl, hogy saját magamat "adom" nem elég. Ezt az egészet át is szeretném adni másoknak. Nem, nem az imént felsorolt hobbikat. Olyasmi dologra gondoljatok, mint mondjuk a normális értékrend, a szabad gondolkodás örömei, stb stb. Soha nem szerettem ha valaki rám akarja erőltetni a baromságait. Én sem ezt szeretném csinálni. Meggyőződésem, hogy ha az emberek látnának a dolgok mögé már jobb lenne az országunk. De amíg nincs erre igény addig nem fog menni. Szeretném elérni, hogy legyen igény a szellemi józanságra, arra, hogy ne a Való Világ-ról beszéljenek az utcán az emberek. Őszintén megmondom nektek nagyon nem szeretem a kereskedelmi televíziókat, sőt egyenesen utálom őket. Egy normális országban/világban ezek a celebek meg műsorkészítők, vezetők már csücsülnének. Tudjátok miért?Mert igen, nem biztatnak arra, hogy most haver ezt meg azt csináld. Nem. Ez ennél aljasabb dolog. Észre sem veszed, mert beférkőzik a tudatodba, hogy neked úgy kell kinézned mint XY expornósnak, meg olyan sármos leszel ha XY tanácsait követed, vagy olyan gazdag leszel mint XY exkvízműsoros, aki most uzsorásokat reklámozhat főműsoridőben. Szóval én erre a felismerésre szeretném megtanítani az embereket, nemtől, kortól függetlenül. Lássák azt, hogy mi a céljuk nekik ezzel. Jó ám minden politikai erőnek ha buta a népe, és nem érdekli őket, hogy vajon mit csinálnak, mit nem csinálnak a T. Házban. Jó érzéssel tölt el, amikor különböző blogokat olvasva társakra lelek. Ez erőt ad. És el kell hogy mondjam drága velem nem szimpatizáló olvasó, hogy erősnek is érzem magam.
Üdvözlettel:
H.

Juhász Gyula: Anna örök

Juhász Gyula: Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben
és minden összetépett levelemben
és egész elhibázott életemben
élsz és uralkodol örökkön. Amen.