Mostanában nagyon sokat filozofálok. Ez biztosan abból fakad, hogy ritkán és van amikor egyáltalán nem erősít meg senki. Nem kapok visszajelzést, hogy igen, csináld így, ez a jó irány. Valami olyasmi érzés ez, mint Don Quijote vívódása a szélmalommal. Nem azzal van a baj hogy nem tudok alkalmazkodni, vagy hasonlók. Nem. Egyszerűen érzem magamon hogy kezdek elfáradni.Mindeközben pedig rácsodálkozom a világra, ami nem működik jól. Ha majd lesz elég időm kifejtem részletesen. Egyébként az sem gond számomra, ha ezt senki nem olvassa rajtam kívül. Nem vagyok "hivatalos" publicista, csupán jól esik kiírni magamból a gondolatokat...
