Kenummal megyek a duzzasztónak

Bárcsak eltudnám terelni a gondoltaimat valami kellemes és jobb mezőre, ahol mezítláb futkározhatnék magammal. Kézen fogva. Magamnak dúdolnám hogy tudom hogy szeretsz titokban. Lépten-nyomon belefutok a duzzasztóba és nem akar ledőlni a betonszerkezet. Evezek a kis kenummal, de mindig megfog a beton. A hátizsákomban ott van minden ami fontos lehet ezen a túrán. Magányos vagyok. Tudom hogy ezt is én irányítom, de akkor ezek szerint nem akarok boldoggá lenni? Hazugságokról beszélek reggel a kávémhoz, aztán a cigarettámnak ecsetelem hogy mit hogyan és kivel meg miért. Nehéz. Az emberek tényleg nem tudják mi vagyok most. Remélem hozod majd a dinamitot és szétrobbantjuk ezt a betonból készült ronda dolgot. A falára már felfújtam fatcappel, hogy engedj át, de nem tud olvasni. Mert buta.

The Simpsons by Banksy

Az áhitat zsoltáraiból

A világ legkisebb akváriuma

127 óra

Nem igen szoktam kritikákat írni, főleg nem filmekről, de ma visszahallgattam a Morning Show adását, amiben Sebestyén Balázs ócsárolta a 127 óra című filmet. Nem mehetek el emellett szó nélkül. Megnéztem másodszorra is. Balázs azt állítja, hogy az egész film arról szól, hogy van ez a szerencsétlen srác aki végig a karját akarja levágni. Lehetséges, hogy én fogtam fel rosszul a filmet, de nekem nem erről szólt. Nem ez jött át. Nálam a film mondanivalója, lényegi üzenete az élni akarás, az élni akarás éltető ereje. Az hogy visszagondol a múltjára, hallucinál, mind mind azt erősíti a főszereplőben, hogy ki kell szabadulnia. Ennek viszont ára van. Szóval már értitek miért is húztam fel magam ezeken a mondatokon. Mellesleg nálam bent van életem top öt filmjében. Zárójelben jegyezném meg, hogy az Út a vadonba az első. Kicsit kanyarodjunk el. Nekem a 127 óra sokkal jobban bejött, mint a True Gift. Valahogy jobban tudtam vele azonosulni, ami lehetséges hogy a természet szeretetéből, valamint egy fajta kalandhonvágyból fakad. Röviden tömören ennyit szerettem volna elmondani. Aki csak tudja nézze meg a filmet, én garantálom, hogyha igazán figyeltek átértékelitek az életet. Nem mellesleg igaz történet!

127 hours imdb link

127 óra, port.hu

Hivatalos trailer:

Igen!

Senkire nem néztél, de rám igen.
Senki nem érdekelt, de én igen.
Senkit nem szerettél úgy, mint engem.
Senki nem tudta mi is vagy, én igen.
Senkiháziak pedig léteznek.
Igen!

And I don't think I love you no more

Ő és Te és Ő és Én

Emlékszem beesett arcára,
Ahogy Rád nézett, majd rám,
Bár tisztán látásomtól fájt a gyomra.
Tudta, hogy eljő az ideje és várt.
Te rád várt.
Figyelt a mocskos sötét toronyból,
S örült mindennek, mi nem volt jó.
Áhítattal csodáltad Őt,
Ezt a vörös szemű, dupla szarvút.
Megvolt a törés, s Te kinyitottad magad.
Ő gúnyos mosollyal izzad most Terajtad.
Megkaptátok egymást.
Az én tiszta lelkem pedig nem találja
még a megnyugvást.
Hazudnék ha mondanám:
Leszarom drágám!
Bánt, hogy az Angyal, kit
Álmodtam magamhoz a
Sátánnal hál.

Szerdai random zene- Can't Be My Lover

Írnék.

Írnék. Írnék rólad, ide, mindenkinek, tudja meg a világ milyen vagy. Aztán kitörlöm ahogy elkezdem. Nem érdemelsz egy karaktert sem már, nem hogy egy egész írást.

Február 14.

Ez a mai nap kiváló példa arra, hogy mindenből lehet a mai világban pénzt csinálni. Ma éppen a szerelemből. Virágot vesztek, mindenféle kis tárgyakat kisebb nagyobb értékben. Értem én hogy ezzel kell kimutatni hogy szerelmesek vagyunk valakibe. Vagy mégsem értem. Miért mindig kézzel fogható dolgokkal kell mindezt tenni? Félreértés ne essék, én szerelem párti vagyok. Csak egész egyszerűen undorítónak tartom, hogy mindenhonnan ez folyik, ez a fogyasztásra, vásárlásra biztató maszlag. Vegyek cherry bonbont, aminek a közepében extra nagy méretű meggy rejtőzik. Vagy vegyek rózsát, aminek ezen a napon triplájára megy fel az ára. És akkor ne is beszéljünk a kis szívecskés párnákról, bögrékről, stb. Amikor szerelmes voltam sem volt ez olyan jaj de különleges nap, "tisztán" pedig egyenesen szánalmas. Éljen a szerelemipar! Ebből viszont én nem kérek, köszönöm.

Minden tiszteletem az egyiptomi népé!

Szerelmes vagyok

Mintha csak rólam beszélne...

"Úgy éreztem, hogy kicsúszott a kezemből a saját életem. Semmiben nem én döntöttem. Mindenben mások utasításait kellett követnem. Ezért kellett bizonyos tekintetben lerombolnom az addigi karrieremet, hogy újraépíthessem." Heath Ledger

Tanulható szeretet

“Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.” (Erich Fromm)

Örökzöld

Hatalmas fenyőfa szeretnék lenni, akin nem látszik az idő múlása, akinek lelke - ahogy külseje is - örökzöld marad. Élni hosszú évekig, barátaimmal, szerelmemmel, tobozaimmal. Az évszakok változása mindig megbabonázna. Ahogy tavasszal indul az élet, ahogy a többi nem örökzöld megjátszva magát kizöldell,majd ősszel sajnáltatva magukat lehullatják lombjaikat. Télen, amikor rajtam hatalmas hókupacok vannak, Ők meghalva léteznek. Én akkor is örökzöld vagyok és az is maradok. Csak ne lenne ez a fránya dolog. Karácsony.

Jóság síró vágya

Ady Endre: Jóság síró vágya

Meleg karokban melegedni,
Falni suttogó, drága szókat,
Jutalmazókat, csókolókat:
Milyen jó volna jónak lenni.

Buzgóságban sohsem lohadni,
Semmit se kérni, el se venni,
Nagy hűséggel mindent szeretni:
Milyen jó volna mindig adni.

Még az álmokat se hazudni,
Mégis víg hitet adni másnak,
Kisérő sírást a sirásnak:
Milyen jó volna áldni tudni.

Meleg karokban melegedni,
Falni suttogó, drága szókat,
Jutalmazókat, csókolókat:
Milyen jó volna jónak lenni.