"Ez a vonat elment. A menetrendben nem szereplő szerelvény elhagyta a pályaudvart. Akik itt maradtak, hát, szeressenek és bírják ki valahogy. Szeressenek és bírják ki valahogy!"
2011. május 27., péntek
2011. május 23., hétfő
2011. május 19., csütörtök
2011. május 15., vasárnap
2011. május 10., kedd
2011. május 7., szombat
Trainspotting idézet
“…Vegyél bazi nagy tévét, fagyasztószekrényt részletre, házat meg kocsit, zabáld a fűrészporos hamburgereket, esténként nézd a bárgyú vetélkedők versenyzőinek szánalmas izgulását, a szar tévésorozatokat; legyél boldog, hogy neked is sikerült bent maradnod a nagy fogyasztóakolban, hogy nem csúsztál le, mint a szomorú aluljárókoldusok; tussold el nap mint nap a valahonnan mélyről kísértő hiányérzetet, amit úgysem tudsz megfogalmazni magadnak, mert valahonnan a szellem felől suttog, ami neked külföldiül van, mint minden, ami nem a birtok, a gyarapodás, az anyag nyelvén szól; az idő úgy menjen el melletted, hogy még a szelét se érezd; ha valaki megkérdi, hol tart az életed, az ingód és ingatlanod jusson eszedbe, mint válasz; végül öregedj meg így, neveld ebben a szellemben a gyerekeidet, akiket úgyis csak önzésből hoztál világra, hogy genetikailag folytassanak, és akik majd – tanúsítva a nevelés hatékonyságát – összevesznek a hullád fölött azon, hogy kié legyen az a sok szemét, amit magadénak éreztél, amit birtokolva úgy érezhetted, van személyiséged, identitásod, ami emlékműve lett annak a szomorú ténynek, hogy hiába születtél…”
2011. május 3., kedd
Radnóti Miklós: Töredék
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1944. május 19.
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1944. május 19.
2011. május 2., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)