"Semmire sem becsülöm az olyan embert, sem a munkáját, akinek a gazdaságában mindennek megvan a maga ára, aki a táj minden szépségét, de akár az Úristent is piacra vinné, ha egy centet kaphatna érte, mert neki a piac az igazi istene; akinek a tanyáján semmi sem terem szabadon, földjén nem gabona, mezején nem virág, fáján nem gyümölcs terem, hanem dollár, aki nem törődik a gyümölcs szépségével, mert gyümölcse csak akkor érett számára, amikor dollárrá váltotta. Nekem a szegénység tetszik - az a szegénység, amely az igazi gazdagság örömeit élvezi. A farmer olyan mértékben érdekes és tiszteletre méltó a szememben, amilyen mértékben szegény; igen, szeretem a szegény farmereket. Mintagazdaság? Ahol a ház úgy áll, mint gomba a trágyadombon, ahol ember, ló, ökör, sertés takarított és takarítatlan lakása mind egymás hegyén-hátán sorakozik? Mi egyéb ez, mint egy emberekkel telezsúfolt, trágya- és írószagú hatalmas zsírfolt? Mintagazdaság, emberek szívével és agyvelejével trágyázva! Olyan ez, mintha burgonyát termelnénk a temetőben. Nesze neked, mintagazdaság."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése